top of page
Black Background
Keresés

Az anabolikus szteroidok mellékhatásai

szteroid

Bevezetés

Az anabolikus szteroidok szintetikus vegyületek, amelyek a tesztoszteron

hormonhoz hasonlóak, és gyakran használják őket izomtömeg növelésére és teljesítményfokozásra. Bár az anabolikus szteroidok alkalmazása bizonyos orvosi körülmények között javallott lehet, a túlzott és/vagy indokolatlan használata számos mellékhatással társulhat. Röviden áttekintjük a legfőbb veszélyeket, amelyek fennállnak az anabolikus szteroidok használata során.



Szív- és érrendszeri mellékhatások

Kutatások kimutatták, hogy az anabolikus szteroidok növelik a vérnyomást, elősegítik az érelmeszesedés kialakulását, valamint növelik a szívroham és a stroke kockázatát. Ezek a hatások a vér lipidprofiljának kedvezőtlen változásaiból erednek, beleértve az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) szint növekedését és a magas sűrűségű lipoprotein (HDL) szint csökkenését. Friss tanulmányok rámutatnak arra, hogy a szteroidhasználók körében gyakori a szívizom-megvastagodás, ami a szív túlterhelését okozza és szívelégtelenséghez vezethet, különösen fiatal sportolóknál.



Májkárosodás

A hepatotoxicitás az anabolikus szteroidok egyik leggyakoribb mellékhatása. A szteroidok hosszú távú alkalmazása (főleg a szájon át bevitt) májkárosodást, sárgaságot és hepatocelluláris karcinómát okozhat. A májenzimek szintjének emelkedése és a máj struktúrájának károsodása is gyakori jelenség a szteroidhasználók körében. Emellett a máj jóindulatú daganatai és a májrák kockázata is növekszik, különösen az orális szteroidok használatával.



Reproduktív szervrendszer zavarai

Az anabolikus szteroidok befolyásolják a hormonális egyensúlyt, ami a férfiaknál herezsugorodást, csökkent spermiumszámot és meddőséget okozhat. A közelmúltban megjelent kutatások arra is felhívják a figyelmet, hogy a reproduktív funkciók helyreállítása hosszú időt vehet igénybe a használat abbahagyása után is. Nőknél menstruációs zavarokat, clitoromegáliát (megnövekedett csikló) és férfiasodási tüneteket idézhet elő, melyek gyakran visszafordíthatatlanok.



Pszichológiai mellékhatások

A szteroid használat pszichológiai mellékhatásai közé tartozik az agresszió, a hangulatingadozások és a súlyos depresszió kialakulása. Az úgynevezett "roid rage" - extrém dühkitörések - szintén gyakoriak az anabolikus szteroidokat használók körében. Újabb vizsgálatok azt igazolják, hogy a hosszú távú szteroid használat összefüggésbe hozható a krónikus hangulatzavarokkal, beleértve a szorongást és depressziót, és ezek az állapotok hosszú távú kezelést igényelhetnek.



Összefoglalás és következtetés

Az anabolikus szteroidok használata számos mellékhatással járhat, amelyek a szív- és érrendszeri problémáktól a májkárosodáson át a pszichológiai zavarokig terjednek. Ezek a mellékhatások hosszú távon súlyos egészségügyi problémákhoz vezethetnek, és gyakran visszafordíthatatlanok.


Ajánlott irodalom:

  • Kujawska, Agnieszka & Androsiuk-Perkowska, Joanna & Husejko, Jakub & Kozuchowski, Marcin & Bieniek, Daria & Skierkowska, Natalia & Topka, Weronika & Gajos, Małgorzata & Kędziora-Kornatowska, Kornelia. (2018). Potential risks related to anabolic steroids use on nervous, cardiovascular and reproductive systems disorders in men. Current Issues in Pharmacy and Medical Sciences. 31. 135-159. 10.1515/cipms-2018-0026.

  • https://www.betterhealth.vic.gov.au/health/healthyliving/steroids

  • Bahrke, Michael S, and Charles E Yesalis. “Abuse of anabolic androgenic steroids and related substances in sport and exercise.” Current opinion in pharmacology vol. 4,6 (2004): 614-20. doi:10.1016/j.coph.2004.05.006

  • https://www.medscape.com/viewarticle/716339_3?form=fpf

  • Karagun, Baris, and Selin Altug. “Anabolic-androgenic steroids are linked to depression and anxiety in male bodybuilders: the hidden psychogenic side of anabolic androgenic steroids.” Annals of medicine vol. 56,1 (2024): 2337717. doi:10.1080/07853890.2024.2337717

  • Büttner, Andreas, and Detlef Thieme. “Side effects of anabolic androgenic steroids: pathological findings and structure-activity relationships.” Handbook of experimental pharmacology ,195 (2010): 459-84. doi:10.1007/978-3-540-79088-4_19

Hozzászólások


bottom of page