Alzheimer-kór: A fizikai aktivitás fontossága

Bevezetés

Az Alzheimer-kór a legelterjedtebb neurodegeneratív betegség, világszerte körülbelül 18 millió embert érint, bár néhány becslés akár 50 millióról is beszél. Az első tünetek általában 40 év felett mutatkoznak, és a 65 év körüli népesség körülbelül 1%-át érinti. Sajnos a 65 év felettiek esetében az érintettek száma ötévente megduplázódik, és kiderült, hogy a nők gyakrabban szenvednek Alzheimer-kórtól, mint a férfiak. A betegség tünetei közé tartozik a gondolkodási és felismerési képességek csökkenése, magatartásbeli eltérések, a végrehajtó funkciók zavara, demencia és a későbbiekben gyors leépülés. Becslések szerint Magyarországon körülbelül 160-170000 ember szenved demenciában a 60 év feletti korosztályban.

Számos változtatható kockázati tényező járul hozzá az Alzheimer-kór kialakulásának a növekedéséhez, beleértve a dohányzást és a túlsúlyt vagy elhízást. Ugyanakkor megfelelő mennyiségű testmozgás fordított arányban kapcsolódik a betegség előfordulásához.

Becslések szerint az összes demenciaeset körülbelül 40%-a megelőzhető vagy elhalasztható, olyan módosítható kockázati tényezők célzásával, mint a fizikai inaktivitás.

Ezen cikk célja megvizsgálni az összefüggéseket a szabadidős mérsékelt testmozgás (MPA), az intenzív testmozgás (VPA) és az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó halálozás között egy reprezentatív mintában, ami az Egyesült Államokból való. Emellett a jelenlegi írás egy becslést is tartalmaz az optimális mennyiségű MPA és VPA alkalmazásával minimalizálható Alzheimer-kórhoz kapcsolódó halálozásokkal kapcsolatban, éves viszonylatban az Egyesült Államokban.

Tanulmány

A kutatásban 68 év felettiek vettek részt, és a célja a testmozgás és az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó halálozás közötti összefüggések feltárása volt. Összesen 91 298 alanyt vontak be, akik átlagéletkora 75,8 év volt. A résztvevők 56,7%-a nő volt, 43,3%-a férfi, és a többségük fehér. Az embereket átlagosan 6,5 évig követték figyelemmel.

Eredmények

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a mérsékelt testmozgás esetében (MPA) egy alig észrevehető fordított arányosság áll fenn, míg az intenzív fizikai aktivitás (VPA) (kifejezetten 20-190 perc/hét) esetében jelentős kapcsolat mutatkozik az Alzheimer-kórral összefüggő halálozások tekintetében. Az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó halálozás terén a heti 140 perc VPA járt a legnagyobb kockázatcsökkentéssel, és a jelentős kockázatcsökkentés alsó és felső küszöbértékei heti 20 és 190 perc közötti VPA voltak. Egy másik érdekes megállapítás az, hogy a heti 40 perc VPA minimális mennyisége 10,1%-kal csökkentette az évente az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó halálozások számát az USA-ban. Az optimális mennyiség, vagyis heti 140 perc VPA pedig 37710-el kevesebb halálesetet eredményezett évente, továbbá a várható túlélést is 2,3 évvel növelte átlagban a kontrollcsoporthoz képest.

Ez a tanulmány a testmozgás és az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó halálozás közötti kapcsolatot vizsgálva azt sugallja, hogy a heti legalább 40 perc VPA rendkívül kedvező hatással lehet az egészségre, és az optimális mennyiségű heti 140 perc még jelentősebb kockázatcsökkentést eredményez.

Következtetések

Ez a tanulmány az első, amely részletesen vizsgálja a szabadidős mérsékelt és intenzív fizikai aktivitás (MPA és VPA) dózisfüggő kapcsolatait az Alzheimer-kór okozta halálozás tekintetében. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy heti 20–190 perc VPA kapcsolódik leginkább az Alzheimer-kór okozta halálozás kockázatának csökkenéséhez. A tanulmány szerint heti 40 perc az optimális minimális VPA adag, mely 10% és 31%-kal csökkentheti az évi Alzheimer-kór okozta halálozások számát az USA-ban. A kutatás arra utal, hogy már heti 10 perc VPA is hasznos lehet, és egyáltalán nem szükséges mindennap sportolni a kívánt eredmény eléréséhez. A vizsgálat a VPA esetében egy maximális küszöböt is javasol, ahol a további növekedés már nem jár szignifikáns Alzheimer-kór okozta halálozási kockázatcsökkenéssel. Az eredmények azt sugallják, hogy létezik egy minimális és optimális VPA mennyiség, amelyek kifejezetten jótékony hatással vannak a betegség előfordulására és a mortalitási kimenetekre.

Fontos megjegyezni, hogy a tanulmány néhány korlátozást is tartalmaz, mint például az önkéntes részvétel miatti torzulás, a visszaemlékezésből és önbevallásból eredő hibák, valamint az esetleges fordított ok-okozati kapcsolatok. A kutatók javasolják, hogy bár a vizsgálat eredményei ígéretesek, további kutatásokra van szükség a pontosabb következtetések levonásához.

---

Forrás:

• Balázs, N., Ajtay, A., Oberfrank, F. et al. Demencia epidemiológia Magyarországon a neurológiai és pszichiátriai szakszolgálatok adatai alapján. Sci Rep 11 , 10333 (2021). https:// doi.org/10.1038/s41598-021-89179-3

• http://alzheimer-kor.hu/hirek/alzheimer-kor-tuenetei-es-kezelese_149124872

• López-Bueno R, Yang L, Stamatakis E, Del Pozo Cruz B. Moderate and vigorous leisure time physical activity in older adults and Alzheimer's disease-related mortality in the USA: a dose-response, population-based study. Lancet Healthy Longev. 2023 Dec;4(12):e703-e710. doi: 10.1016/S2666-7568(23)00212-X. PMID: 38042163.