A PCOS hatékony kiegészítő terápiái

Bevezetés

A policisztás ovárium szindróma (PCOS) egy olyan endokrin rendellenesség, amely a reproduktív korú nők körében gyakori (akár 13% is lehet) jelenség. Ennek a rendellenességnek a központi jellemzői közé tartoznak a megnagyobbodott és diszfunkcionális petefészkek, túlzott androgénszintek, inzulinrezisztencia és más metabolikus eltérések. PCOS esetén az ovuláció rendszertelen vagy hiányos lehet, amely megnehezíti a megtermékenyülést vagy meddőséget eredményezhet. Emellett a betegek magasabb kockázattal rendelkeznek a 2-es típusú cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, valamint pszichológiai problémák, mint például depresszió és szorongás kialakulására. Összességében a PCOS jelentős egészségügyi kihívást jelent, és számos életminőséget és reproduktív egészséget érintő szövődménnyel járhat. Az ismert tény, hogy a PCOS betegek kb. 60%-a túlsúlyos, és náluk már az 5-10%-os testsúlycsökkenés az esetek felénél segíti a cikluszavarok optimalizálását. Számos vény nélkül kapható vitamin, ásványianyag és gyógynövény esetében felmerül egy-egy tanulmány, amely azt bizonyítja, hogy a PCOS terápiájában lehet létjogosultságuk. Ebben a cikkben a szakirodalmi adatok közül a legmagasabb bizonyítóerejűekre (metaanalízisek) korlátozódunk. (1, 2)

D-vitamin

A hazai ajánlások felnőtteknek a napi 2000NE D-vitamint javasolják UV-B sugárzásmentes időszakban.(3) A maximális biztonságos dózisa 4000NE/nap. A PCOS-ben szenvedő betegek kb. 70 %-a D-vitamin hiányos. Ez mind a teherbeesés esélyét, mind az egészséges várandósság kimenetelét csökkenti.(1) Miao kutatólaborjának metaanalízise szerint (11 tanulmány, összesen 483 fő részvételével) a PCOS-ban szenvedő nőknél 8-24 hét alatt a D-vitamin-kiegészítés különböző dózisainak vizsgálata során javult az inzulinérzékenység és a β-sejtfunkció (HOMA-β) homeosztatikus modellértékelése, valamint javult a teljes tesztoszteron és az LDL-koleszterin. Guo és munkatársainak metaanalízise (13 randomizált, kontrollált kísérlet, összesen 824 fő) arról számol be, hogy javult az inzulinérzékenység, és csökkent a VLDL-koleszterin, az éhomi vércukorszint (FBG) és az éhgyomri inzulinszint. Megállapították, hogy a glikémiás hatások szembetűnőbbek a napi alacsony dózisú D-vitamin (az időszakos nagy dózisokkal összehasonlítva) mellett. Ugyanakkor Gao és kutatótársai arról számoltak be, hogy a D-vitamin alkalmazása a HDL-koleszterin kivételével az összes lipidértéket javította (10 randomizált ,kontrollált kísérlet, összesen 542 résztvevő) és a hatások kifejezettebbek voltak a D-vitamin hiányban szenvedő nőknél. (4)

Inozitol (B8-vitamin)

Az inozitol a természetben 5 sztereoizomerként fordulnak elő, amelyek közül a legelterjedtebb a mio-inozit (MI) és a D-kiro-inozit (DI). A petefészekben az MI a glükózfelvétel és a tüszőstimuláló hormon (FSH) jelátvitelének modulálásában vesz részt, míg a DI a glikogénszintézist és az inzulin által kiváltott androgénszintézist szabályozza. Unfer kutatócsoportja által közölt metaanalízis (9 randomizált, kontrollált kísérlet, összesen 496 fővel) azt közli, hogy az MI-kiegészítés önmagában vagy DI-vel kombinálva (MI=1,1-4 g és/vagy DI = 27,6-2400 mg/nap 2-24 hétig) szignifikánsan csökkentette az éhomi inzulinszintet és az inzulinérzékenységet is. Az SHBG (Az SHBG egy vérben keringő fehérje, amely kötődik nemi hormonokhoz, mint például a tesztoszteron és az ösztrogén, így befolyásolva ezek biológiai hatásait a szervezetben.) jelentős növekedését is megfigyelték, de csak akkor, ha az MI-t legalább 24 hétig alkalmazták. Eközben Pundir és munkatársainak metaanalízise (10 randomizált, kontrollált kísérlet, összesen 601 alany bevonásával) szerint javult az ovulációs ráta és a menstruációs ciklus MI-kiegészítéssel. Miközben helyreállították az MI:DI arányt (MI=1,2-4 g; DI =600 mg-tól 1,2 g-ig 2-24 hétig), normalizálódtak a hormonális paraméterek, beleértve a progeszteront, a luteinizáló hormont (LH), az SHBG-t, az ösztradiolt és a tesztoszteront. (4)

N-acetilcisztein

Az N-acetilcisztein (NAC) fő hatásmechanizmusa a glutathion (endogén antioxidáns)  szintézisének fokozása. Egy metaanalízis (8 randomizált, kontrollált kísérlet, összesen 910 alany bevonásával) kimutatta, hogy a 12-24 héten keresztül 1200-1800 mg/nap NAC-t kapó PCOS-es nőknél háromszor nagyobb volt a megtermékenyülés és az élveszületés esélye a placebóhoz képest. Ugyanakkor a NAC csökkentette az éhomi vércukorszintet a metforminhoz (vényköteles gyógyszer) vagy a placebóhoz képest. (4)

Omega-3 zsírsavak

Az omega-3 zsírsavak, amelyek gyakran megtalálhatók a halolaj-kiegészítőkben, PUFA-k, amelyek közül a leggyakoribb az α-linolénsav, az EPA és a DHA. Az omega-3 zsírsavak gyulladásgátló, antioxidáns és vérnyomáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkeznek, és szabályozzák egyes gének abnormális expresszióját PCOS-ben. Yang és munkatársainak metaanalízise (9 randomizált, kontrollált kísérlet, összesen 591 résztvevővel) arról számolt be, hogy az omega-3 zsírsavak (900-4000 mg/nap) kiegészítése 6-24 héten keresztül javította az inzulinérzékenységet, illetve az összkoleszterin, a trigliceridszint és az LDL-C is csökkent. (4)

Összefoglalás és következtetés

A policisztás ovárium szindróma (PCOS) jelentős egészségügyi kihívást jelent a reproduktív korú nők számára, gyakran társulva metabolikus eltérésekkel és pszichológiai problémákkal. Az N-acetilcisztein (NAC) és az omega-3 zsírsavak a reproduktív kimenetel és az inzulinérzékenység javításában mutatnak pozitív hatást. Az inozitol (B8-vitamin) szintén ígéretesnek tűnik az inzulinérzékenység és a hormonális egyensúly normalizálásában. A D-vitamin kiegészítésének szerepe szintén fontos lehet a PCOS-es betegek számára, különösen a D-vitamin hiányban szenvedők esetében. Összességében ezek a étrend-kiegészítők potenciális lehetőséget jelentenek a PCOS kezelésében, azonban további kutatásokra van szükség az optimális adagolás és alkalmazás meghatározásához. Fontos az egyéni igények figyelembevétele és az egészségügyi szakemberrel való konzultáció a megfelelő kezelési terv kialakításához.

---

Források:

1. Sadeghi HM, Adeli I, Calina D, Docea AO, Mousavi T, Daniali M, Nikfar S, Tsatsakis A, Abdollahi M. Polycystic Ovary Syndrome: A Comprehensive Review of Pathogenesis, Management, and Drug Repurposing. Int J Mol Sci. 2022 Jan 6;23(2):583. doi: 10.3390/ijms23020583. PMID: 35054768; PMCID: PMC8775814.
   

2. Dr. Deli Tamás: A PCOS-infertilitás kezelése (19. Endokrinológiai Továbbképző Tanfolyam, 2023. november 23-25.)
   

3. Takács I, Dank M, Majnik J, Nagy G, Szabó A, Szabó B, Szekanecz Z, Sziller I, Toldy E, Tislér A, Valkusz Z, Várbíró S, Wikonkál N, Lakatos P. Magyarországi konszenzusajánlás a D-vitamin szerepérol a betegségek megelozésében és kezelésében [Hungarian consensus recommendation on the role of vitamin D in disease prevention and treatment]. Orv Hetil. 2022 Apr 10;163(15):575-584. Hungarian. doi: 10.1556/650.2022.32463. PMID: 35398814.
   

4. Alesi S, Ee C, Moran LJ, Rao V, Mousa A. Nutritional Supplements and Complementary Therapies in Polycystic Ovary Syndrome. Adv Nutr. 2022 Aug 1;13(4):1243-1266. doi: 10.1093/advances/nmab141. PMID: 34970669; PMCID: PMC9340985.