Az alvás közbeni légzészavarokhoz kapcsolódó társbetegségek

Bevezetés

Az obstruktív alvási apnoe (OSA) ismétlődő teljes (apnoe) és részleges (hipopnoe) felső légúti akadályokkal járó eseményekkel jellemezhető, ami időszakos oxigénhiányt, autonóm idegrendszeri zavarokat és az alvási ciklus töredezettségét eredményezi. Ezek az epizodikus légzési zavarok akut és krónikus stresszhatásokat okoznak. Az OSA előfordulása magas, akár 40-80% is lehet a különböző szív-és érrendszeri megbetegedésben szenvedő alanyoknál. Számos kockázati tényező van a betegség kialakulásában - férfi nem, idősebb életkor, elhízás -, illetve további kockázattal jár bizonyos rassz/etnikum, a családi előzmények, és az arckoponya veleszületett vagy szerzett rendellenességei (szűkíthetik a felső légutakat). Az OSA kockázata korrelál a testtömeg-indexszel, és az elhízás továbbra is az OSA egyik fő módosítható kockázati tényezője. Egy 690 alanyból álló populáció alapú kohorsz tanulmányban egy 10%-os testsúlynövekedés közel 32%-os növekedéssel járt az apnoe-hipopnoe indexben (AHI), és még a mérsékelt testsúlykontroll is hatékony volt az új alvászavaros légzés kialakulásának csökkentésében. Még erősebb korreláció mutatkozik az OSA és a megnövekedett derékbőség és nyaki körfogat. További kevésbé jól meghatározott kockázati tényezők közé tartozik a dohányzás, az OSA családi előfordulása és az éjszakai orrdugulás. Bizonyos anyagok látszólag súlyosbítják a meglévő OSA-t, de nem a kiváltói annak (pl. alkohol, benzodiazepinek és ópiátok).

Otthon az alábbi tünetek és jelek utalhatnak az OSA jelenlétére:

• Horkolás: Hangos, zavaró horkolás, amely általában hosszabb időszakokra jellemző, és esetleg szakaszos, szaggatott légzéssel társulhat.

• Légzéskimaradások: Az alvó partner vagy az érintett személy észlelheti, hogy az alvás közben légszomj vagy fulladás érzését tapasztalja, vagy akár ébredéseket is okozhat.

• Nyugtalan alvás: Az OSA-val küzdők gyakran nyugtalanul alszanak, és gyakran többször is felébrednek éjszaka.

• Nappali álmosság: Az alvás alatti légzési problémák miatt az éjszakai pihenés nem lehet hatékony, így a nappali álmosság gyakori tünet.

• Ébredés fejfájással: Az OSA-val küzdők gyakran tapasztalnak reggel fejfájást, amely az alvás alatti légzési nehézségek következménye lehet.

• Éjszakai izzadás: Az OSA-val küzdők gyakran túlzott izzadást tapasztalnak éjszaka, mivel a test próbálja kompenzálni a légzési nehézségeket.

• Napközbeni rossz teljesítmény: Az alvászavar következtében az érintett személyek gyakran alacsonyabb teljesítményt mutatnak napközben, beleértve a munkahelyi vagy iskolai teljesítmény csökkenését.

• Hangulati változások: Az állandóan alváshiányban szenvedők hangulati ingadozásokat, ingerlékenységet és koncentrációs problémákat tapasztalhatnak.

Társbetegségek

Az obstruktív alvási apnoé (OSA) több kardiovaszkuláris szövődménnyel társul, ezen kívül gyakran fordul elő OSA esetén anyagcsere betegség, cukorbetegség. Fontos megjegyezni, hogy az OSA olyan állapot, amelynek negatív visszacsatolása is lehet, így tovább rontja azokat az állapotokat, amelyek esetleg az OSA-t is tovább súlyosbítják (pl. OSA → magas vérnyomás → súlyosbodó OSA).

Magas vérnyomás

A  hipertóniás betegek körében 30-50%-uknál társul az alapbetegséghez OSA. Ez különösen igaz a rezisztens magas vérnyomásban (Terápiarezisztens hipertóniáról akkor beszélünk, amikor megfelelő életmód és legalább három különböző hatástani csoportba tartozó és megfelelően adagolt vérnyomáscsökkentővel sem sikerül kontrollálni a vérnyomást.) szenvedő betegekre, akiknek akár 80%-a OSA-val is együtt járhat.

Szívritmuszavarok

Úgy tűnik, hogy az OSA magasabb kockázatot jelenthet a pitvarfibrilláció, vagyis a szívritmuszavar kialakulására, még olyan embereknél is, akiknél más szívproblémák nincsenek. Az OSA és a pitvarfibrilláció közös kockázati tényezőkkel járnak, ideértve a túlsúlyt, az idős életkort, a férfi nemet, a magas vérnyomást és a szívelégtelenséget. Továbbá az említett betegségek egymástól függetlenül vezethetnek kedvezőtlen eredményekhez, de nem bizonyított, hogy az OSA okozza a pitvarfibrillációt. A bradikardia gyakori az OSA-s betegeknél. Egy jelentés szerint az OSA-tól függetlenül beültetett pacemakerekkel rendelkező betegek 58%-ánál korábban diagnosztizálatlan alvási apnoe volt.

Hirtelen szívhalál

Az OSA-s betegek között magasabb a hirtelen szívhalál kockázata. Egy 10071 felnőtt részvételével készült 15 éves hosszú távú tanulmány arra utal, hogy az idősebb kor (>60 év) az alacsony éjszakai oxigénszint (<78%) és az alvási apnoe súlyosbodása (alvási apnoe-hypopnoe index >20) összefüggésben van a jövőbeli hirtelen szívhalál kockázatával.

Szívelégtelenség

A szívelégtelenséggel élők különösen hajlamosak a központi alvási apnoe (CSA) és kb. ugyanolyan arányban az obstruktív alvási apnoe (OSA) kialakulására. A tünetekkel rendelkező szívelégtelenségben szenvedő betegek körében a szívritmuszavarok általában 40-60%-os gyakoriságúak, az OSA pedig kb. 25%.

Koszorúér betegség

A koszorúér események kockázata növekszik az OSA előfordulása esetében. Emellett az OSA-t kapcsolatba hozták a koszorúér elmeszesedéssel, a meszes plakk instabilitásával és sebezhetőségével, ami kétszeresére növeli a szív- és érrendszeri események vagy halálozás kockázatát. Továbbá az OSA-s betegeknél a szívinfarktus gyakrabban lép fel az éjszakai órákban. Bizonyos típusú (ST-szegment-emelkedéses) szívinfarktuson átesett OSA-val rendelkező alanyoknál alacsonyabb a 18 hónapos eseménymentes túlélési arány.

Agyi érkatasztrófák

Egy közelmúltbeli metaanalízis szerint az OSA stroke utáni előfordulás valószínűsége 71%  (akut, a szubakut és a krónikus időpontokban is). Az OSA nemcsak független kockázati tényező a stroke előfordulásában, hanem független kockázati tényező a stroke ismétlődése, a mortalitás és a funkcionális és kognitív eredmények szempontjából is.

Pulmonalis hypertenzió

Pulmonális hypertenzióval rendelkező betegek körében az OSA előfordulási gyakorisága 30-60% közötti, a súlyosabb OSA-val rendelkező betegeknél magasabb az új esetek száma. Az OSA miatt kialakult pulmonális hypertenziót különösen a túlsúlyos és a jelentős oxigénszaturációs problémával bíró betegeknél észlelték.

Metabolikus szindróma és 2-es típusú cukorbetegség

Az OSA-t gyakrabban társították a metabolikus szindróma és a 2-es típusú cukorbetegség nagyobb valószínűségével, függetlenül a zsírraktározás szintjétől. A központi zsírlerakódás (főként hasi területen történő zsírraktározás) összefüggésbe hozható mind az OSA, mind a metabolikus szindróma kialakulásával.

Halálozás

Az obstruktív alvási apnoe csökkenti a várható élettartamot. Egy 16 tanulmányból és 24 308 egyénből álló metaanalízis kimutatta, hogy a súlyos OSA (AHI ≥30) összefüggött a bármilyen okból bekövetkező és a kardiovaszkuláris halálozással is.

Összefoglalás és következtetés

Az obstruktív alvási apnoe (OSA) gyakori alvászavar, amely során ismétlődő légúti akadályok lépnek fel, időszakos oxigénhiányt és az alvási ciklus töredezettségét okozva. Az OSA szorosan összefügg számos kardiovaszkuláris betegséggel, mint például a magas vérnyomás, a szívritmuszavarok, a hirtelen szívhalál, a szívelégtelenség, a koszorúér-betegség és az agyi érkatasztrófák. Emellett társulhat metabolikus szindrómával és 2-es típusú cukorbetegséggel is. Az OSA kezeletlenül csökkenti a várható élettartamot és növeli a bármely  okból bekövetkező halálozás kockázatát. Fontos az OSA szűrése többek között a magas vérnyomással, pitvarfibrillációval vagy szívelégtelenséggel küzdő betegeknél. Az alvás közbeni légzészavarok kezelése, valamint a kezelés hatékonyságának követése a legfontosabb.

A cikket szakmailag lektorálta: dr. Hirschberg Kristóf PhD, kardiológus szakorvos

---

Források:

• Yeghiazarians Y, Jneid H, Tietjens JR, Redline S, Brown DL, El-Sherif N, Mehra R, Bozkurt B, Ndumele CE, Somers VK. Obstructive Sleep Apnea and Cardiovascular Disease: A Scientific Statement From the American Heart Association. Circulation. 2021 Jul 20;144(3):e56-e67. doi: 10.1161/CIR.0000000000000988. Epub 2021 Jun 21. Erratum in: Circulation. 2022 Mar 22;145(12):e775. PMID: 34148375.
  

• Az alvási apnoe előfordulása világszerte ábra: Jehan S, Farag M, Zizi F, Pandi-Perumal SR, Chung A, Truong A, Jean-Louis G, Tello D, McFarlane SI. Obstructive sleep apnea and stroke. Sleep Med Disord. 2018;2(5):120-125. Epub 2018 Nov 30. PMID: 30680373; PMCID: PMC6340906.