A vashiányos vérszegénység hatékony terápiája: laktoferrin

Bevezetés

A WHO szerint a világon a vashiányos vérszegénység a leggyakoribb táplálkozási hiánybetegség, amely a populáció 30% -át érinti. Míg a gyerekek és nők körében gyakoribb, felnőtt férfiak is veszélyeztetettek lehetnek társadalmi-gazdasági helyzetüktől és egészségi állapotuktól függően. A vashiányos vérszegénység leggyakoribb okai az emésztőrendszeri vérzés és a menstruáció, de nyilván a csökkent vasbevitel és felszívódás zavarai is hozzájárulhatnak. Az étrendi vas két formában létezik: hem és nem hem vas. A hem vas könnyen felszívódik, megtalálható állati húsokban, baromfiban és halban. A nem hem vas főként növényi ételekben található, de nehezebben szívódik fel. Néhány növényi vegyület, például a fitát, oxalát, polifenolok és tannin, gátolhatják a nem hem vas felszívódását, ahogyan bizonyos gyógyszerek, mint például a protonpumpa-gátlók is. Az aszkorbinsav, citrát és gyomorsav viszont segíti a vas felszívódását. Az egészséges étrend napi kb. 5–15 mg elemi vasat és 1–5 mg hem vasat tartalmaz, ugyanakkor csak 1–2 mg szívódik fel a belekben, főként a duodenum és a proximális jejunum területén. A vas szükséges a sejtek számos funkciójához, beleértve az enzimatikus folyamatokat, DNS-szintézist, oxigénszállítást és a mitokondriális energia előállítását. Emiatt a vashiányos vérszegénység tünetei változatosak lehetnek, beleértve a légszomjat, fáradtságot, szapora szívverést és anginát. Ez a betegség jelentősen befolyásolja az életminőséget.

Az orális vaspótlás, a parenterális vasbevitel és a vörösvértest transzfúzió a három fő kezelési mód. A szájon át alkalmazott készítmények általában vas-szulfátot tartalmaznak, azonban van egy hatékonyabb és kevesebb mellékhatással járó módszer, a laktoferrin (tejből származó vaskötő glikoprotein) alkalmazása. Ebben a cikkben három tanulmány eredményeit vesszük számba, amelyek középpontjában a laktoferrin áll.

Laktoferrin vs. vas-szulfát

Ez a metaanalízis 11 vizsgálat eredményeit elemzi. A kutatás 1262 résztvevőt fogott össze, akiket két csoportra osztottak: egy lactoferrinnel, a másik vas-szulfáttal kezelt csoportra. A laktoferrin csoportnál szignifikánsan magasabb volt a szérum vas, és a szérum ferritin (vasraktár fehérje a szervezetben, amely a vas tárolásáért felelős, biztosítva, hogy a vas rendelkezésre álljon, amikor szükség van rá, vagy éppen túl sok van belőle) is jelentősen jobb hatást mutatott a vas-szulfát csoporttal összehasonlítva. A hemoglobin (vérben található fehérje, amely oxigént szállít) koncentrációban a laktoferrin csoportban szintén szignifikáns javulás volt a vas-szulfát csoporttal összehasonlítva. Érdekes módon a frakcionált vasfelszívódás (egy olyan paraméter, amely azt méri, mennyi vas szívódik fel a szervezetben a bevitt vasból) szignifikánsan alacsonyabb volt a laktoferrin csoportban a vas-szulfát csoporttal összehasonlítva, és a gyulladást szabályozó IL-6 szintek is alacsonyabbak voltak a lactoferrint kapó csoportban. A következtetések szerint a laktoferrin kiváló javító hatással van a vér vasparamétereire és a hemoglobin szintekre, részben az immunmodulációs hatásnak köszönhetően, ami csökkenti a gyulladást és támogatja az eritropoézist (új vörösvérsejtek képződése). Összefoglalva, ez a tanulmány a laktoferrint a vas-szulfát kiváló kiegészítőjeként említi.

IBD-s, vashiányos vérszegénységben szenvedő gyermekek

A gyulladásos bélbetegségek (IBD) során gyakran lép fel a felszívódási zavarok miatt vashiányos vérszegénység. Ez a 2020 és 2021 között végzett randomizált klinikai vizsgálat az IBD során vashiányos vérszegénységgel súlytott gyermekeknél (80 fő) hasonlította össze a laktoferrin és vas-szulfát hatékonyságát. Az eredmények alapján mindkét csoportban javulás volt a hematológiai paraméterekben, de a laktoferrin csoportnál szignifikánsan magasabb volt a hemoglobin, vas és ferritin szint, miközben a gyulladást és a vasfelszívódást szabályozó IL-6 és hepcidin szintek csökkentek, javítva a vasfelszívódást és a hemosztázist.

Hemodialízisre szorulók

Hemodialízis során jelentkező vérszegénység fő oka a vas hiánya és a gyulladás. A krónikus vesebetegség gyulladásos állapotként zavarja meg a vas-homeosztázist és károsítja az eritropoézist a magas szérumszintű vasfelszívódást szabályozó hepcidin miatt. Ennek a vizsgálatnak a célja a laktoferrin hatékonyságának és hepcidin szint csökkentő képességének vizsgálata vashiányos vérszegénységben szenvedő hemodialízises betegeknél. A tanulmány egy intervenciós, prospektív, egyszerű véletlenszerű kontrollált klinikai vizsgálat volt, amelyet 140 hemodialízist kapó beteg bevonásával végeztek. A résztvevőket két csoportra osztották: az egyik csoport laktoferrint, a másik csoport vas-glicin-szulfátot kapott, hat hónapon keresztüli. Az eredmények azt mutatták, hogy mindkét csoportnál szignifikánsan csökkent a szérum hepcidin szintje, emelkedett a hemoglobin koncentráció, és nőtt a transzferrin szaturáció  (az a százalékos arány, amely kifejezi a vér transzferrin fehérje által szállított vas mennyiségét a szervezet rendelkezésre álló összvas mennyiségéhez képest). Azonban ezeknek az értékeknek a javulása a laktoferrin csoportban szignifikánsan magasabbak voltak. A hatásmechanizmus egy erős gyulladáscsökkentő hatáson keresztül zajlik, ami hepcidin szuppressziót eredményez, megakadályozva a vas szervezetben történő raktározását. Fontos megjegyezni, hogy a laktoferrin jobban teljesített a vérszegénység javításában, annak ellenére, hogy lényegesen kevesebb mennyiségű elemi vasat kapott az a csoport, mint a vas-glicin-szulfát csoport. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a laktoferrin hatékony szájon át történő kezelés a vashiányos vérszegénység esetén hemodialízisben részesülő betegeknél.

Következtetések

A fenti tanulmányok alapján elmondható, hogy a laktoferrin hatékonyabb lehet a vashiányos vérszegénység kezelésében, mint a hagyományos vas-szulfát. A laktoferrin javítja a vasparamétereket és a hemoglobin szinteket, részben immunmodulációs hatása révén. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a laktoferrin szignifikánsan csökkenti a gyulladást, és javítja a vasfelszívódást a szervezetben. Emellett, a harmadik tanulmány szerint, a laktoferrin hatékony lehet alacsonyabb vasbevitel mellett is, ami különösen fontos lehet olyan betegek számára, akiknek korlátozott a vasfelszívódási képessége. Összességében tehát a laktoferrin szerepet játszhat a hatékony és jobban tolerálható vashiányos vérszegénység kezelésében, lehetővé téve a betegek számára a jobb életminőséget és a hatékonyabb terápiát.

---

Források:

• El Amrousy D, El-Afify D, Elsawy A, Elsheikh M, Donia A, Nassar M. Lactoferrin for iron-deficiency anemia in children with inflammatory bowel disease: a clinical trial. Pediatr Res. 2022 Sep;92(3):762-766. doi: 10.1038/s41390-022-02136-2. Epub 2022 Jun 9. PMID: 35681097; PMCID: PMC9556315.
  

• Kumar A, Sharma E, Marley A, Samaan MA, Brookes MJ. Iron deficiency anaemia: pathophysiology, assessment, practical management. BMJ Open Gastroenterol. 2022 Jan;9(1):e000759. doi: 10.1136/bmjgast-2021-000759. PMID: 34996762; PMCID: PMC8744124.
  

• Mahmoud RMA, Mohammed A. Lactoferrin: A Promising New Player in Treatment of Iron Deficiency Anemia in Patients on Regular Hemodialysis: A Randomized Controlled Trial. Saudi J Kidney Dis Transpl. 2023 May 1;34(3):235-241. doi: 10.4103/1319-2442.393996. Epub 2024 Jan 17. PMID: 38231718.
  

• Zhao X, Zhang X, Xu T, Luo J, Luo Y, An P. Comparative Effects between Oral Lactoferrin and Ferrous Sulfate Supplementation on Iron-Deficiency Anemia: A Comprehensive Review and Meta-Analysis of Clinical Trials. Nutrients. 2022 Jan 27;14(3):543. doi: 10.3390/nu14030543. PMID: 35276902; PMCID: PMC8838920.