A szoptatás pozitív hatásai az anya egészségére

Bevezetés

Az anyai táplálás (szoptatás) alapvető fontosságú a gyermek túléléséhez és jó életminőségéhez az első években. Ma már úgy tartják, hogy a szoptatás előnyei nemcsak a gyakorlás időtartamára korlátozódnak, hanem egészen felnőttkorra kiterjednek, hosszú távú életminőségi következményekkel. A szoptatás előnyeiről számos publikáció olvasható a szakirodalomban. Annak ellenére, hogy széles körben ismert az, hogy a szoptatás fontos szakasza a női reproduktív folyamatnak, szinte kizárólag az utódok egészsége szempontjából közelítik meg ezt, miközben az anya egészségére gyakorolt ​​minden hatást kihagynak.

Epidemiológiai tanulmányok kimutatták, hogy a szoptató nők kevesebbet járnak orvoshoz, mint azok a nők, akik nem szoptattak. Továbbá kevesebb a légzőszervi, a szív- és érrendszeri, valamint az emésztőrendszeri betegség gyakorisága. Ezeken felül az érzelmi problémák előfordulása is alacsonyabb a szoptató anyák között.

A szoptatás azonnali és hosszú távú előnyei az anya egészségére

• Méh visszazsugorodása és csökkent vérzés: A szoptatás egyik legfontosabb inger, amely az oxitocin termeléséhez vezet. Ez a vegyület felelős a méhösszehúzódásért, felgyorsítva ezzel a szerv visszatérését normál méretéhez, és így csökkenti a szülés utáni vérzés és vérszegénység kockázatát. Továbbá az oxitocin magas szintje növelheti a fájdalomküszöböt, kellemesebb érzést biztosítva így az anyának, és ezzel hozzájárul a növekvő szeretet érzéséhez a baba iránt.

• Testösszetétel: A várandósság alatt a női test átlagban körülbelül 3 kg zsírt halmoz fel, amelyet az első 6 hónapban a szoptatás alatt használ fel, mivel ez a folyamat naponta körülbelül 2100 kj-ot igényel. Ennek alapján gyorsabb testsúlycsökkenés várható, átlagosan havi átlagosan 450 g, amelyet a szoptatás során felszabaduló oxitocin segít elő. A legalább 6-12 hónapig szoptató anyák között alacsonyabb testtömegindexet észleltek, és azok, akik kizárólagosan szoptattak (nem volt baba tápszer alkalmazása), alacsonyabb testtömegűek voltak azoknál, akik részben szoptattak a baba életének első félévének végén. Egy mexikói anyákon végzett tanulmány azt mutatta, hogy azok, akik legalább 3 hónapig kizárólagosan szoptattak, 4,1 kg-al többet fogytak átlagban a nem szoptató anyákhoz képest.

• Szülés utáni depresszió: A gyermek születése általában boldogság és örömforrás a család számára, azonban tudjuk, hogy az összes szülő 13% -a depressziós jeleket és tüneteket mutathat a szülés utáni 12 hét során. Ezek között az anyák között az oxitocinszintek alacsonyabbak voltak, mint a többi újdonsült anyukánál. A legújabb tanulmányok azt mutatták, hogy az oxitocin alapvető elem a kötődés serkentésére az anya és a gyermek között, pozitív hatásokat kiváltva, mint például a beszélgetés a babával, a szemébe nézés, a simogatás ösztönzése. A szoptatás csökkentheti a szülés utáni depresszió kockázatát. Friss tanulmányok kimutatták, hogy azoknak a nőknek, akik nem kezdenek el vagy nem folytatnak szoptatást, magasabb a depresszió kockázata a postpartum időszakban.

• Anyai stressz: A szülés után számos új stresszfaktor lép be a szülők életébe. Ebben a helyzetben a szoptatás csökkentheti a stressz szintjét. Emellett az anya-gyermek kötődés támogatása erős ösztönző a szoptatás minél hosszabb ideig történő fenntartására, így ez visszahatva mind az anyának, mind a gyermeknek kedvez.

• Mellrák: Az emlőneoplasma a leggyakoribb nőgyógyászati ​​rák, meglehetősen gyakori a negyedik évtized után, bár előfordulhat 40 év előtt is 17–36%-os gyakorisággal. Több tanulmány is rámutatott a szoptatás időtartamának előnyeire, és annak következményes védőhatására a mellrák kockázatával szemben.

• Petefészekrák: Az ovarium epitheliumrák az egyik leggyakrabban előforduló nőgyógyászati ​​neoplázia, amelyet általában későn diagnosztizálnak, így kedvezőtlenebb a túlélési prognózis. A szoptatásból eredő anovuláció és amenorrhoea gátló hatású, és ezáltal védelmet nyújt a petefészekrák kialakulása ellen.

• Méhrák: Az elmúlt években számos epidemiológiai tanulmány mutatott ki valamiféle összefüggést a méhrák és a szoptatás között, és kimutatták, hogy a hosszú szoptatási időszakok csökkentett kockázatot jelentenek ezen típusú neoplázia esetén.

• Endometriózis: Az endometriózis egy gyakori nőgyógyászati ​​betegség, amely több mint 10% -át érinti a reproduktív korú nőknek. A minél tovább tartó szoptatás jelentősen csökkent kockázatot mutat az endometriózis kialakulására.

• Cukorbetegség és anyagcsere zavarok: A 2-es típusú cukorbetegség előfordulása világszerte növekszik a táplálkozási változások, a mozgáshiány és az elhízás következtében. A szoptatás hatására termelődő oxitocin fontos szereplője az inzulinrezisztencia csökkentésének. További tanulmányok alátámasztják, hogy a hosszú ideig szoptató nőknek kevesebb a kockázata a metabolikus szindróma kialakulására.

• Csontritkulás: A szoptatás hozzájárulhat az idős korban jelentkező csontritkulás kockázatának csökkentéséhez, mivel kimutatták, hogy a szoptató nőknek magasabb a csontsűrűsége.

• Szív- és érrendszeri betegségek: A hosszú ideig szoptató nőknek kevesebb a kockázata a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására. Ezen felül a szoptató anyák esetében alacsonyabb szisztolés és diasztolés vérnyomást észleltek a szoptatási időszak alatt, hosszú távú dózisfüggő hatást tapasztalva.

• Egyéb: A szoptatás összefüggést mutatott a rheumatoid arthritis, az Alzheimer-kór és sclerosis multiplex kialakulásának alacsonyabb kockázatával.

Az anya egészségére gyakorolt előnyök mellett a szoptatás az anyai-gyermek kötődés megerősítését is szolgálja. Továbbá hozzájárul a baba optimális táplálásához és egészségének támogatásához az élet első hónapjaiban és éveiben.

Összefoglalás és következtetés

A szoptatás számos előnyt biztosít az anyák és gyermekeik számára. Az oxitocin termelődése segíti a méh gyorsabb visszahúzódását és csökkenti a szülés utáni vérzést, valamint növeli a fájdalomküszöböt és erősíti az anya-gyermek kötődést. Az anyák számára a szoptatás elősegíti a testsúlycsökkenést, mérsékli a szülés utáni depresszió és stressz kockázatát. Hosszú távon a szoptatás védelmet nyújt a mell-, petefészek- és endometriumrák, valamint az endometriózis ellen, és javítja a csontsűrűséget, csökkentve a csontritkulás kockázatát. Továbbá, a szoptatás hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek és a 2-es típusú cukorbetegség megelőzéséhez. Összességében a szoptatás támogatása elengedhetetlen mind az anya, mind a gyermek egészségének és jóllétének biztosítása érdekében, valamint a szülői kötődés erősítéséhez és a hosszú távú egészségügyi előnyök kihasználásához.

---

Forrás: Del Ciampo LA, Del Ciampo IRL. Breastfeeding and the Benefits of Lactation for Women's Health. Rev Bras Ginecol Obstet. 2018 Jun;40(6):354-359. doi: 10.1055/s-0038-1657766. Epub 2018 Jul 6. PMID: 29980160; PMCID: PMC10798271.