Az antioxidánsok szerepe a női termékenységben

Bevezetés

A női reproduktív rendszer működésében az antioxidáns anyagok jelentős szerepet játszanak: támogatják a petefészkek és a méh normál működését, serkentik az energiatermelést és az új erek képződését, valamint szabályozzák a gyulladásos választ a menstruációs ciklus során. Az oxidatív stressz - amely a szervezetben keletkező káros anyagok, mint a reaktív oxigén- és nitrogénfajták hatására alakul ki - számos élettani folyamatot negatívan befolyásol. Továbbá az oxidatív stressz és a női reproduktív rendszer egészsége szorosan összefügg: ha az egyensúly felborul, nőgyógyászati, immunológiai és hormonális problémákhoz vezethet, amelyek a termékenység csökkenését vagy meddőséget okozhatnak.

A meddőség egy olyan állapot, amelyet a párok egy évnél hosszabb ideig tartó védekezés nélküli közösülés utáni fogantatás képtelensége jellemez, és világszerte mintegy 48 millió házaspárt érint. Mind a férfi, mind a női meddőség az esetek körülbelül 45%-áért felelős. A meddőség kezelésére gyakran alkalmazott módszerek közé tartozik a hibás szövetek műtéti eltávolítása és a hormonpótlás, amelyek célja a megfelelő környezet biztosítása az embrió sikeres beültetéséhez. Az in vitro (mesterséges) megtermékenyítési ciklusok sikerességi rátája azonban mindössze 30%, és ez az arány az elmúlt évtizedben nem javult jelentősen.

A női termékenység javításának egyik fontos eszköze az oxidatív stressz szintjének csökkentése és az utódnemzés feltételeinek kialakítása megfelelő életmóddal és antioxidánsok pótlásával. Az antioxidánsok segítenek védeni a sejteket a szabad gyökök káros hatásaitól, amelyek roncsolhatják a sejtstruktúrákat. Ezen antioxidánsok közül számos megtalálható a természetes étrendben, és pozitív hatással lehetnek a női reproduktív egészségre.(1)

A továbbiakban részletesen bemutatom a leghasznosabb antioxidánsokat:(1)

C-vitamin (aszkorbinsav): A C-vitamin segíthet növelni a progeszteron szintet a luteális fázisban, ami javíthatja a megtermékenyülés esélyeit. Ezenkívül csökkentheti az öregedés negatív hatásait az petefészkekre, és támogathatja az egészséges petesejtfejlődést. A kutatások szerint a termékenységet javító hatások napi 500-1000 mg bevitel esetén tapasztalhatók. érdemes hosszan felszívódó (retard) formát választani.(2)

E-vitamin (tokoferolok): Az E-vitamin javíthatja az méhnyálkahártya vastagságát, ami segíthet az embrió beágyazódásának sikerességében. Emellett csökkentheti a gyulladást és támogathatja a petefészkek működését. Az embrió beágyazódásának javítása érdekében napi 400 NE (megközelítőleg 267 mg) dózis javasolt bizonyos esetekben.(3)

A-vitamin (retinol): Az A-vitamin fontos az egészséges embrióképződéshez és a várandósság alatti magzatfejlődéshez. Hiánya növelheti a koraszülés és egyéb terhességi szövődmények kockázatát, ugyanakkor a túlzott fogyasztása (3000 mcg felett) teratogén (veleszületett fejlődési rendellenességeket okozhat) hatású lehet. Várandósok számára az optimális bevitel 770 mcg retinol.(4)

Folsav (B9-vitamin): A folsav fontos a petesejtek minőségének és érésének szempontjából, és segíthet megelőzni a várandóssággal kapcsolatos rendellenességeket, mint például a velőcső-fejlődési problémákat. Az optimális termékenység eléréséhez napi 400-800 mcg bevitel ajánlott a terhességet tervező nők számára.(5)

L-karnitin és acetil-L-karnitin: Az L-karnitin javíthatja a petesejtek minőségét és az embriók túlélési esélyeit. Emellett támogathatja az ovulációt és a várandósság pozitív kimenetelét. Az ovuláció és a petesejt minőség javítása érdekében gyakran napi 1000-2000 mg bevitel javasolt.(6)

Cink: A cink részt vesz a petesejtek fejlődésében és az ovulációs folyamatban. Ezen felül segíthet csökkenteni az oxidatív stresszt és támogatja a várandósság folyamatát. Néhány tanulmány napi 15-30 mg cink bevitelét javasolja a termékenység javítása érdekében, különösen azoknak a nőknek, akik meddőségi problémákkal küzdenek.(7)

Szelén: A szelén segíthet csökkenteni az oxidatív stresszt a petefészkekben és a méhben. Továbbá támogathatja a petesejtek minőségét és a terhesség kialakulását. A szelén antioxidáns tulajdonságai és a petefészkek működésében betöltött szerepe miatt néhány kutatás napi 100-200 mcg bevitelét javasolja a termékenység támogatására. A várandósság alatti megfelelő szelénszint csökkenti a terhességi komplikációk kockázatát, de a biztonságos felső határ napi 400 mcg.(8)

Összefoglalás és következtetés

Az oxidatív stressz és a női reproduktív egészség szorosan összefügg. Az antioxidánsok, mint a C-vitamin, E-vitamin, A-vitamin, folsav, L-karnitin, cink és szelén csökkenthetik az oxidatív stresszt és támogathatják a sejtek védelmét. Ezek az anyagok hozzájárulhatnak a petefészkek és a méh egészséges működéséhez, növelve a termékenység esélyét. Az antioxidánsok pótlása és az oxidatív stressz csökkentése fontos szerepet játszik a női termékenység javításában. Az antioxidánsok megfelelő szintje hozzájárulhat a sikeres fogantatáshoz és várandóssághoz. Fontos megjegyezni, hogy a saját endogén antioxidáns rendszerünk támogatása valószínűleg fontosabb és hasznosabb, mint az antioxidáns kiegészítés. Erről korábban már írtam itt.

---

Források:

1. Vašková J, Klepcová Z, Špaková I, Urdzík P, Štofilová J, Bertková I, Kľoc M, Rabajdová M. The Importance of Natural Antioxidants in Female Reproduction. Antioxidants (Basel). 2023 Apr 11;12(4):907. doi: 10.3390/antiox12040907. PMID: 37107282; PMCID: PMC10135990.
   

2. Jeelani, H., Konar, A. S., Prasad, S., Ali, I., & Munshi, A. (2018). Role of Antioxidants and Infertility: An Overview. Oxidative Medicine and Cellular Longevity, 2018, 1-9. https://doi.org/10.1155/2018/9530926
   

3. Ruder, E. H., Hartman, T. J., Reindollar, R. H., & Goldman, M. B. (2008). Female dietary antioxidant intake and time to pregnancy among couples treated for unexplained infertility. Fertility and Sterility, 91(2), 468-476. https://doi.org/10.1016/j.fertnstert.2007.11.003
   

4. Blomhoff, R., & Blomhoff, H. K. (2006). Overview of retinoid metabolism and function. Journal of Neurobiology, 66(7), 606-630. https://doi.org/10.1002/neu.20242
   

5. Gaskins, A. J., Chavarro, J. E., & Afeiche, M. C. (2016). Folic acid intake and reproductive outcomes in the Nurses’ Health Study II (NHS-II). Reproductive Toxicology, 60, 17-24. https://doi.org/10.1016/j.reprotox.2015.12.009
   

6. Agarwal, A., Gupta, S., & Sharma, R. K. (2005). Role of oxidative stress in female reproduction. Reproductive Biology and Endocrinology, 3(1), 1-21. https://doi.org/10.1186/1477-7827-3-28
   

7. Hunt, C. D., & Meacham, S. L. (2001). Zinc and reproductive health: An overview of research. Zinc in Human Health, 155-173. https://doi.org/10.1159/000059297
   

8. Rayman, M. P. (2012). Selenium and human health. The Lancet, 379(9822), 1256-1268. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(11)61452-9