Mennyire biztonságosak valójában a fényvédők? Tények és tévhitek

Bevezetés

Az UV-sugárzás a napfény emberi szem által láthatatlan része, amely bőrkárosodást és hosszú távon bőrrákot okozhat. A D-vitamin szintéziséhez szükséges UVB-sugárzás mennyisége viszonylag alacsony. Körülbelül 10-30 percnyi közvetlen napfény elegendő lehet a D-vitamin szükségletek kielégítéséhez, attól függően, hogy milyen az évszak, a földrajzi helyzet és a bőr típusa.(1) A túlzott napozás veszélyei azonban messze meghaladják a D-vitamin előállításának előnyeit, így a bőrünk védelme ruházattal vagy fényvédők használatával elengedhetetlen.

Az UV-sugárzás káros hatásai

Az UV-sugárzás káros hatásai közé tartozik a napégés, a bőr korai öregedése, valamint a bőrrák kialakulása. A hosszú távú UV-kitettség növeli a melanoma és a nem-melanoma típusú bőrrák kockázatát egyaránt. Az UVB-sugárzás különösen káros, mivel közvetlenül károsítja a DNS-t, ami rákos sejtek kialakulásához vezethet.(2)

A fényvédelem fontossága

A megfelelő fényvédelem, mint például a teljes bőrfelületet fedő ruházat viselése vagy a fényvédők használata kulcsfontosságú a napégés és a bőrrák megelőzésében. Egy tanulmány kimutatta, hogy az SPF 30 vagy annál magasabb fényvédők hatékonyak a bőrrák megelőzésében.(3)

Az SPF (Sun Protection Factor) szám azt mutatja meg, hogy a fényvédő alkalmazása mellett mennyivel hosszabb ideig tartózkodhatunk a napon anélkül, hogy leégnénk. Például, ha a bőrünk normál esetben 10 perc alatt kezd el égni a napon, egy SPF 30-as fényvédő használatával elvileg 300 perc (30 x 10 perc) védelmet kapunk, bár ez az idő a valóságban kevesebb lehet. Az SPF elsősorban az UVB-sugárzás ellen nyújt védelmet, amely a bőr égéséért és a bőr rákos megbetegedéseiért felelős. Az SPF nem mér egyértelműen UVA-védelmet, amely a bőr öregedéséért és a bőrrák egyéb típusaiért felelős. Az SPF érték csak akkor érvényes, ha a fényvédőt megfelelő mennyiségben és rendszeresen alkalmazzák. A szakértők általában azt ajánlják, hogy egy teljes testfelületre körülbelül 2 milligramm fényvédőt alkalmazzunk négyzetcentiméterenként. Az SPF szám növekedésével a védelem mértéke is nő, de nem lineárisan. Például, SPF 15 körülbelül 93%-os UVB-védelmet nyújt, míg SPF 30 körülbelül 97%-ot, és SPF 50 körülbelül 98%-ot.(4)

Fényvédők

• Fizikai fényvédők: Cink-oxidot vagy titán-dioxidot tartalmaznak, amelyek visszaverik a napsugarakat. Ezek azonnali védelmet nyújtanak és általában kevésbé irritálóak.

• Kémiai fényvédők: Olyan vegyületeket tartalmaznak, amelyek elnyelik az UV-sugarakat, és azokat a kémiai fényvédők átalakítják egy nem káros hőformába., amelyet a bőr nem érzékel. Ezek hatása pár perc alatt alakul ki.

• Új vonal: A hagyományos fényvédők csak részleges védelmet nyújtanak, mivel nem hatékonyak a már bekövetkezett bőrsejt károsodás ellen. Az új kutatások szerint az „aktív” fényvédelem, amely antioxidánsokat és DNS-javító enzimeket tartalmazó fényvédők használatát jelenti, hatékonyabb lehet. Ezek az enzimek segítenek helyreállítani a napfény által okozott bőrkárosodást, így javítva a fényvédők védőképességét. Az ilyen előrehaladott fényvédelmi megoldások jelenthetik a jövőt a bőr védelmében és az UV-sugárzás káros hatásainak megelőzésében.(5)

Tévhitek

• Fényvédők és bőrrák: Néhányan azt állítják, hogy a fényvédők használata növeli a bőrrák kockázatát. Azonban a kutatások egyértelműen kimutatták, hogy a fényvédők csökkentik a bőrrák kockázatát, mivel védik a bőrt az UV-sugárzástól.(6)

• Véráramba jutó mérgek: Egy másik elterjedt tévhit, hogy a fényvédő összetevők bejutnak a véráramba és károsak. Bár néhány összetevő kimutatható a vérben, a koncentrációk messze a biztonságos határértékek alatt maradnak, és nincs bizonyíték arra, hogy ezek károsak lennének.(7)

• A bőr edzése napsugárzás ellen: Sokan úgy vélik, hogy a bőr "edzhető" a napsugárzás ellen, azaz fokozatosan növelve az UV-kitettséget, a bőr ellenállóbbá válik. Azonban a kutatások szerint nincs biztonságos módja a bőr "edzésének" az UV-sugárzás ellen. Az UV-kitettség minden szintje növeli a bőrrák kockázatát.(8)

Valós félelem(?)

Az oxybenzone és octinoxate fényvédő összetevők jelentős mértékben felszívódnak a bőrön keresztül. Ezek az anyagok befolyásolhatják a hormonrendszert, ami aggodalomra ad okot. Ugyanakkor a  jelenlegi adatok nem elegendőek ahhoz, hogy biztos következtetéseket vonjunk le. A jövőben további vizsgálatokra van szükség annak érdekében, hogy jobban megértsük az oxybenzone és octinoxate hosszú távú egészségügyi hatásait. Azonban az bizonyos, hogy az oxybenzone számottevő környezeti kárt okozhat, így egyes országok betiltották ezt az összetevőt.(9, 10)

Összefoglalás és következtetés

Az UV-sugárzás súlyos bőrkárosodást okozhat, beleértve a napégést, a bőr öregedését és a bőrrákot. A megfelelő fényvédelem, mint például a magas SPF értékű fényvédők használata és a teljes bőrfelületet fedő ruházat viselése elengedhetetlen a bőr védelméhez. A fényvédőkkel kapcsolatos tévhitek, például a bőrrák kockázatának növekedése vagy a fényvédők káros hatásai nagyrészt alaptalanok, bár néhány összetevő, mint az oxybenzone és az octinoxate további vizsgálatokat igényel.

---

Források:

1. Gilchrest BA. Sun exposure and vitamin D sufficiency. Am J Clin Nutr. 2008 Aug;88(2):570S-577S. doi: 10.1093/ajcn/88.2.570S. PMID: 18689404.

2. Springbett P, Buglass S, Young AR. Photoprotection and vitamin D status. J Photochem Photobiol B. 2010 Nov 3;101(2):160-8. doi: 10.1016/j.jphotobiol.2010.03.006. Epub 2010 Mar 21. PMID: 20444619.

3. https://blogs.chihealth.com/healthy-glow-or-harmful-glare-myths-and-facts-about-sun-and-skin-cancer/?adobe_mc=MCMID=53300455799493157364854589797870807860

4. Schalka S, Reis VM. Sun protection factor: meaning and controversies. An Bras Dermatol. 2011 May-Jun;86(3):507-15. English, Portuguese. doi: 10.1590/s0365-05962011000300013. PMID: 21738968.

5. Megna M, Lembo S, Balato N, Monfrecola G. "Active" photoprotection: sunscreens with DNA repair enzymes. G Ital Dermatol Venereol. 2017 Jun;152(3):302-307. doi: 10.23736/S0392-0488.17.05567-5. Epub 2017 Feb 16. PMID: 28209050.

6. Breakell T, Kowalski I, Foerster Y, Kramer R, Erdmann M, Berking C, Heppt MV. Ultraviolet Filters: Dissecting Current Facts and Myths. J Clin Med. 2024 May 19;13(10):2986. doi: 10.3390/jcm13102986. PMID: 38792526; PMCID: PMC11121922.

7. Lodén M, Beitner H, Gonzalez H, Edström DW, Akerström U, Austad J, Buraczewska-Norin I, Matsson M, Wulf HC. Sunscreen use: controversies, challenges and regulatory aspects. Br J Dermatol. 2011 Aug;165(2):255-62. doi: 10.1111/j.1365-2133.2011.10298.x. Epub 2011 Jul 11. PMID: 21410663.

8. D'Orazio J, Jarrett S, Amaro-Ortiz A, Scott T. UV radiation and the skin. Int J Mol Sci. 2013 Jun 7;14(6):12222-48. doi: 10.3390/ijms140612222. PMID: 23749111; PMCID: PMC3709783.

9. Seirafianpour, Farnoosh & Azad, Navid & Naeimifar, Atefeh & Dodangeh, Milad & koltapeh, Masoud & Safari, Sepideh & Maibach, Howard & Alenabi, Seyed & Panahi, Parsa & Mehravi, Bita & Nafisi, Shohreh. (2022). Sunscreens Percutaneous Absorption and Ingredients Concentration in Human Plasma and Urine: A Systematic Review.. Dermatology Research. 4. 10.33425/2690-537X.1024.

10. Matouskova K, Vandenberg LN. Towards a paradigm shift in environmental health decision-making: a case study of oxybenzone. Environ Health. 2022 Jan 8;21(1):6. doi: 10.1186/s12940-021-00806-y. PMID: 34998398; PMCID: PMC8742442.